tag:blogger.com,1999:blog-3383103318518429068.post2010182084519136705..comments2023-09-22T19:38:08.974+02:00Comments on kunstkammer 2.0: Seggrepacsi, mi?Cristofolihttp://www.blogger.com/profile/17148185727528143797noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-3383103318518429068.post-72757312399539826812008-08-14T17:58:00.000+02:002008-08-14T17:58:00.000+02:00Hát igen. Teljesen igazad van. Szinte biztos vagyo...Hát igen. Teljesen igazad van. Szinte biztos vagyok benne, hogy nem merte volna megjelentetni más nyelvterületen. (Rossz szó, csak itthon lehet írásokat megjelentetni, jobb helyeken szerkesztői szűrőn is átmennek, vagy éppen nem. Ezért helyesebb a "leadni" kifejezést használni.) Megdöbbennék, ha egy ilyen hímsoviniszta szöveggel találkoznék mondjuk a Times Literary Supplementben, vagy a New York Review of Booksban.Cristofolihttps://www.blogger.com/profile/17148185727528143797noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3383103318518429068.post-19814081088171261152008-08-13T11:01:00.000+02:002008-08-13T11:01:00.000+02:00"A Jill Craigie megerőszakolásának vádja ügyében a..."A Jill Craigie megerőszakolásának vádja ügyében a regényíró Frederic Raphael kelt Koestler védelmére. A nemi erőszakban jártas bírák elsőre azt kérdezik az áldozattól: haraptál, karmoltál? Hol a védekezés nyoma? De Jill védői önérzetesen utasították el ezt az érvet. A kelet-európai vadállat legyőzte az ártatlan brit őzikét." (UT)<BR/><BR/>Ez is húzós.<BR/>Függetlenül attól, hogy ott és később kinek az érdeke mit diktált. De rosszízű azért Márton reakciója is ('Koestler mint erkölcsész-<BR/>rendészeti ügy', ÉS, 2008/32.), aminek az utolsóelőtti bekezdésében a fej padlóba verését említi, a záróban pedig - kontra - pl. azt: "két elvált feleségéről gondoskodott". Szobor ide, szobor oda, amoda. <BR/><BR/>Ehhez nem annyira szorosan kapcsolódva: a nemi erőszak körül alakuló diskurzus meglepetései témához a kedvenc adalékom így jegyzi föl Eve Kosofsky Sedgwick, mikor arra hoz példát, hogy a nem tudás hatásai munkára foghatók: "Azoknak a törvényeknek az episztemológiai aszimmetriája, amelyek például a nemi erőszakot szabályozzák, a férfiakat és a nem tudást privilegizálja, amennyiben nem az számít, hogy a megerőszakolt nő mit érzékel vagy mit akar, amíg az erőszakot elkövetett férfi azt állíthatja, egyszerűen nem vette észre, hogy erőszak történik". Ez pedig kevéssel az utóbbi szöveghely utáni, amúgy távolabbi, de hadd írjam be: "[...] az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának 1986. júniusi döntése, miszerint az alkalmazó nyugodtan kirúghatja AIDS-es alkalmazottját egészen addig, amíg az alkalmazó azt állíthatja, hogy nem tudott arról 'a törvényi szabályozásban is megjelenő' orvosi tényről, amely kimondja, nem ismeretes, hogy a betegség a munkahelyen másokra is közvetlen egészségügyi veszélyt jelentene." ('A rejtekhely episztemológiája' [Csapó Csaba ford.], Kalligram, 2004. június-augusztus, 146)<BR/><BR/>Mondjuk, az is szépen dolgozik, hogy csak Craigie és Koestler tudta (kérdés, ők mennyire, ha ittak), mi történt ott, de az Ungvári-cikk kapcsán nekem se ez volt a legérdekesebb.Anonymousnoreply@blogger.com