2008. július 23., szerda

Ne olvasd el ezt a bejegyzést, ha nem vagy orientalista!



Azért ne, mert nemrég interjút készítettem Peter B. Golden neves turkológus-történésszel, akinek a neve valószínűleg nem sokat mond a laikusoknak. Persze, Kovács Zoltán örökzöldjét idézve, a fasz tudja mi van kínában - vagyis hogy kit mi érdekelhet. Szóval Golden a középkori sztyeppe legnagyobb kutatója a Rutgers University tanára. A szakmát a magyar származású Halasi-Kun Tibortól tanulta, aki viszont anno Budapesten Németh Gyulától és Ligeti Lajostól. Itt egy rövid részletet közlök a hamarosan az Árgusban megjelenő szövegből, Golden magyar "vonatkozásairól":

Hogyan ismerte meg Halasi-Kun Tibort?
Először akkor találkoztam vele, amikor végzős hallgató voltam a Columbia Egyetemen 1963-ban. Ottomán történelmet tanultam nála 1964-ben, és lényegében ezzel kezdődtek meg turkológiai tanulmányaim. A legtöbb hallgatója oszmán-kutató volt, én voltam az egyetlen, akit az eurázsiai sztyeppék világa érdekelt.

Mit tanult Halasi-Kuntól?
Ez így elég nagy téma. Formálisan az oszmán történelmmel foglalkozó óráját látogattam, amelyeken persze gyakran lehetett hallani tőle a kazárokról is. A doktori disszertációm tanácsadója is ő volt. Napi kapcsolatban álltunk tehát. Ő tanácsolta, hogy tanuljak Törökországban egy évig, amit 1967-ben meg is tettem. Ő keltette föl az érdeklődésemet a korai magyar történelem problémái iránt is.

Hogyan került kapcsolatba a magyar nyelvvel?
Halasi-Kun szorgalmazta, hogy tanuljak magyarul - azért, hogy megismerhessem azt a gazdag magyar nyelvű szakirodalmat, amely a turkológiával és a magyar koratörténettel foglalkozik. Egyszerűen csak vettem egy magyar nyelvtankönyvet, elolvastam és belekezdtem Németh híres könyvébe a magyarok honfoglalásról (Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása). Eleinte nagyon lassan haladtam, de ahogy az alapokon túl egyre bővebb szókincset sajátítottam el, a fejlődés felgyorsult. Azt hiszem, ez volt az egyik legjobb döntés, amit a tudományos munkám során meghoztam. Németh műve jelentős hatással volt a kutatásaimra.

Mesélne arról, hogyan került kapcsolatban a magyar tudományos élettel?
Amikor 1968-ban eljöttem Törökországból, Budapestre látogattam, hogy találkozzam Némethtel, Ligetivel, Czeglédyvel, Schutzcal, Róna-Tassal, Karával és Feketével. Eljártam a heti turkológiai "Kruzsok"-találkozókra a Belvárosi Kávéházba. Velük a későbbiekben is tartottam a kapcsolatot. Vásáry Istvánnal pedig akkor találkoztam, amikor az Egyesült Államokba utazott egy konferenciára, és azóta vagyunk barátok is. Vásáryval és Róna-Tassal máig tartjuk a kapcsolatot. Vásáry társszerzője az egyik fejezetnek, ami az általam is szerkesztett Cambridge History of Inner Asia második kötetében jelenik majd meg. Róna-Tassal pedig közösen szerkesztjük az 1999-es kazárokról szóló (jeruzsálemi) Nemzetközi Kollokvium jegyzőkönyveiből készülő anyagot. Szintén közösen vettünk részt abban az iráni-török témájú munkában, amely a Swedish Collegium támogatásával folyt tavaly Uppsalában. Állandó kapcsolatban vagyunk. Halasi-Kun, Ligeti és Schütz is közreműködtek a Rasulid Hexaglot munkálataiban, és az 1970-es években többször is Budapestre utaztam, amikor ezen a könyvön dolgoztam. Kapcsolatom a magyar tudósokkal a régi időkbe nyúlik vissza - már nem csak kollégák ők, hanem barátok is, hosszú évek óta.

Kik voltak a Kruzsok-kör tagjai, és álatlában miről beszélgettek a Belvárosi Kávéházban?
Nagyon régen, 1968 januárjában ismertem meg ezt a társaságot, ahová Németh Gyula hívott meg. Akkor jártam először Magyarországon, miután egy évig Ankarában tanultam. Akkor csak néhány napot töltöttem Magyarországon, aztán Varsóba utaztam, onnan pedig a Szovjetúnióba a rokonaimhoz. Ahogy most Némethre gondolok, eszembe jut, hogy Fekete is ott volt a körben és még ketten vagy hárman, de az ő nevükre már nem emlékszem. A társalgás egyrészt a turkológiával kapcsolatos kérdésekről folyt (Fekete különböző kéziratok példányait hozta a találkozókra), másrészt viszont nem-tudományos témák is szóba kerültek - köztük, gondolom, ilyen-olyan pletykák is, de mivel nem ismertem teljesen a kontextust, így ezeket kevésbé értettem. Nagyon érdekelték őket a törökországi élményeim, ahol az előző tizenhárom hónapot töltöttem. A találkozók - legalábiss abban az időben - délben kezdődtek. Ugyanekkor ismerkedtem meg Karával, Ligetivel, Czeglédyvel és Schütz Ödönnel is. Utóbbi hármójukkal a későbbiekben is tartottuk a kapcsolatot, különösen Schützcel. Németh nagyon jó formában volt akkoriban és igen fanyar humora volt. Amikor legközelebb láttam (1976-ban) már beteg volt, ágyhozkötött és szellemileg kevésbé éber.

Eddig tehát a részlet. Aki mégis elolvasta, pedig laikus, az vessen magára. Esetleg a tisztábban látás érdekében olvassa mellé egy korábbi interjúmat a nemzetközi orientalisztika doyenjével, Sinor Dénessel.

5 megjegyzés:

Gerry írta...

"Ne olvasd el ezt a bejegyzést, ha nem vagy orientalista!"

Naja. Ellenben ha az is vagy (lenni akarsz, bár ez köbö olyan mint szántszándékkal éhhenhalni), akkor meg történetesen úgy lemaradsz róla, mint állat. Aszongya hogy, 4 hónap alatt sehonnan nem hallottam róla, hogy Goldennel lőn egy interjú- pedig a Sinor Dénessel készült interjú asszem a legszórakoztatóbb volt, amit valaha is olvastam.
Node, ha ez megjelent már, legalábbis így pótlólag elolvashatom, s terjeszthetem az igét, hogy jé, ilyen is van. Volt.

Cristofoli írta...

Kedves gerry,
a teljes, jóval hosszabb interjú, az Árgus következő számában fog megjelenni, hamarosan.

Gerry írta...

Aú...nos, akkor alighanem ezért volt furcsa, hogy az Árgus honlapján holmi márciusi számok tündökölnek még - nem nagyon szokásom a lapot olvasgatni (sőt, voltaképpen nagyon nem), ergo a megjelenés periodizációjáról dunsztom sincs. Gondoltam, ha júliusban a "hamarosan" szerepel, akkor ezen "hamarosan" már egyatta múlt időnek tekinthető. De akkor ezek szerint még mindig hamarosan:)

Cristofoli írta...

az új honlap készül éppen. Heteken belül nyilvános lesz. A lap is "hamarosan" kijön. Ennél többet egyelőre nem tudok miondani.

Gerry írta...

Semmi gond, egyáltalán örülök, hogy elkészült egy ilyen interjú. Alighanem jópáran vagyunk, akik mint holmi univerzális héroszként tekintünk Goldenre a tudása miatt.
Bár ettől eltekintve még velem is igen segítőkész volt, amikor abszolút baromságokkal zargattam. Ez sem mondható el minden profról, sőt...
Node, akkor majdcsak megjelenik a lap, homepage under construction ide avagy oda. Mindenesetre gratula az interjúkhoz, örülök, hogy valaki a könyvtári késedelmi díjak begyűjtése mellett ilyeneket is csinál;)